A képen kilenc gyerek látható, akiknek egyelőre nem tudjuk a nevét. De ha elolvasod a kép alatt található szöveget, ki tudod találni, ki kicsoda, vagyis kit ábrázol az első kép, a második, a harmadik, és így tovább.
A feladat: írd a számok mellé a gyerekek nevét!
1 ________________, 2 ________________, 3 ________________, 4 ________________, 5 ________________,
6 ________________, 7 ________________, 8 ________________, 9 ________________, 10 ________________
Igen, jól látod: tíz gyerekről lesz szó a lenti történetben, egyikük azonban nem szerepel a képen. Ő lesz a tizedik. Vajon ki ő?
Vasárnap volt, verőfényes augusztusi nap. A képen látható gyerekek két napja, péntek este érkeztek vissza az iskolai táborból.
Hajnalban Mirát a cicája ébresztette. Odabújt a fejéhez és addig dörgölőzött hozzá, amíg a kislány teljesen fel nem ébredt.
— Ne gonoszkodj, Cili! Engedj még aludni egy kicsit! – kérlelte a kislány, de a kiscica nem tágított mellőle. Láthatóan attól tartott, hogy kis gazdája fogja magát, és megint hetekre eltűnik valahová. A kislány végül sóhajtva felkelt az ágyból és nagy ásítások közepette enni adott a neki.
Szokásával ellentétben Balázs is korán ébredt, de nem akart még felkelni. Odavitte az ágyba kedvenc könyvét és azt lapozgatta. Karácsonyra kapta a szüleitől, de még mindig nem bírt betelni vele. A könyv tele volt gyönyörű lepkékről készült fotókkal. A fiú végül felöltözött és egy gyors reggeli után kiment az udvarra.
A virágok között díszes pillangók repkedtek. Balázs szeretett volna elfogni egyet, hogy alaposan megvizsgálhassa. Sikerült is elkapnia az egyiket, de gyorsan elengedte, amikor látta, hogy a lepke milyen kétségbeesetten igyekszik szabadulni a hálójából.
Reggeli után Luca, a testvére is kiment az udvarra. Az édesanyjuknak segített sepregetni. Mikor végzett, megállt és mosolyogva nézte Balázst, aki a lepkékkel kergetőzött.
A többi gyerek is örömmel vetette bele magát kedvenc elfoglaltságába.
Anna a virágait gondozta. Leszedett róluk néhány elsárgult levelet, s közben alaposan végignézte őket, nem telepedtek-e rájuk kórokozók. Amíg a növényeivel foglalatoskodott, a szomszéd szobából átszűrődő hangokra figyelt. Ádám, a testvére épp a gitárját hangolta.
Bence előhozta a fészerből az új biciklijét, amit a nagyszüleitől kapott a vakáció elején. A kerti ösvényen kerekezett körbe-körbe, míg meg nem unta. Ellenben Kriszti, a testvére egész délelőtt ki sem lépett a szobájából. A táblája előtt állt és rajzolt.
Lili a strandra készült a szüleivel. Attól tartott, hogy leég a bőre a tűző napon, ezért elővett egy krémet és gondosan bedörzsölte vele az arcát.
Tomi a kutyájával, Bundással játszott. Egy száraz gallyat hajított el neki messzire, mire a kutya rohant és egy perc múlva már hozta is vissza a botot kis gazdájának. Egyszer azonban Tomi megállt és integetni kezdett. Meglátta ugyanis az utcán a barátját, aki egy gördeszkán suhant el a kertkapujuk előtt.
— Máté! Máté! – kiáltott utána, de a barátja nem hallotta meg.
Tomi épp folytatni akarta a játékot, amikor a közelben tompa puffanást hallott és egy jajkiáltást. A barátjával történt volna valami? Odafutott a kertkapuhoz és kinézett az utcára.
De azt, hogy mit látott, most nem mesélem el. Ha kedvetek van, nézzetek meg ITT egy rövid videót arról, hogy mi történt.