Régen jelent meg a blogon könnyű magyar szöveg, ezért készítettem egy történetet egy családi nyaralásról. Három egymást követő héten fogom feltölteni, folytatásokban, mert túlságosan hosszúra sikerült. Minden alkalommal lesznek feladatok is, amelyek vagy a szövegértést ellenőrzik, vagy a helyesírást gyakoroltatják, vagy egyszerűen csak lehetőséget adnak arra, hogy játsszunk a szavakkal. 🙂
1. rész
Élt egyszer egy csöndes, nyugodt kisvárosban két testvér, Kati és Laci. Nagyon szerettek kirándulni a környező erdőkben, kíváncsiak voltak az őket körülvevő világra. Egy napon a szüleik csodálatos hírrel lepték meg őket: másnap elindulnak meglátogatni a nagyszüleiket, akik az országhatáron túl, egy napsütötte hegyi üdülőtelepen nyaraltak. Úgy szervezték meg az utazást, hogy minél többet lássanak a tájból, ezért busszal és vonattal akartak menni is, jönni is.
— Jó ötlet! — bólogatott Laci és titokban oldalba bökte Katit, a húgát, aki durcás arcot vágott. Ő repülőgépen szeretett volna utazni.
A gyerekek rögtön csomagolni is kezdtek. Az édesanyjuk segített nekik, hogy valóban csak a legszükségesebb holmik kerüljenek a hátizsákokba és az utazótáskába.
Másnap reggel igen korán keltek, még a madarak is éppen csak ébredeztek. A gyerekek gyorsan rendbe rakták az ágyukat és kimentek a konyhába. Édesapjuk rántottát sütött, édesanyjuk pedig tányérokat és evőeszközt rakott az asztalra.
— Gyertek gyorsan! Kész a reggeli. Hamarosan érkezik Balázs, ő visz ki bennünket a komphoz.
Balázs édesanyjuk öccse volt. Imádta az autókat. Nemrég vett egy újat, s a gyerekeket már többször elvitte vele kocsikázni.
Reggeli után a gyerekek türelmetlenül néztek ki az ablakon, de Balázs nem volt sehol.
— És ha elaludt? – fordult Laci a szüleihez. — Fel kellene hívni telefonon.
Édesanyja elgondolkozva ráncolta a homlokát. Nagyon megbízhatónak tartotta az öccsét, de igaz, ami igaz: Balázs sokat dolgozott ezen a héten. Biztosan elfáradt. Nem lehetetlen, hogy tényleg elaludt. Kinyitotta a táskáját, hogy megkeresse a mobilját, de már nem volt rá szükség, hogy telefonáljon. Ebben a pillanatban egy kocsi állt meg a házuk előtt.
— Megérkezett! Itt van végre!
A gyerekek ujjongva rohantak ki nagybátyjuk elé.
A szüleik már hozták is az utazótáskákat, bőröndöket és bepakolták őket a csomagtartóba. Néhány perc múlva már valamennyien az autóban ültek.
Balázs mosolyogva nézett hátra a tükörben. Amikor látta, hogy mindannyian bekapcsolták a biztonsági öveket, elindította az autót. Hamar kiértek a város szélére. Ott ráálltak egy keskeny útra, amely a kikötőhöz vezetett. Gyorsan megérkeztek. Még jó húsz perc volt az indulásig, de a komp már ott várakozott az utasokra.
— Gyere velünk, Balázs! — indítványozta Laci lelkesen. — Nézd csak, milyen hatalmas fedélzete van ennek a kompnak! Elfér ott a te autód is!
Balázs nevetve hárította el a meghívást. Dolga volt. Mint kiderült, a barátnője családja hívta meg ebédre.
Elköszöntek egymástól és a gyerekek a szüleikkel együtt felmentek a fedélzetre. Ültek már ott mások is. Élvezték a reggeli szellő hűs simogatását és érdeklődve figyelték az égen táncoló fecskéket. A gyerekek lehuppantak egy padra és élénken integettek Balázsnak, aki a kikötőben várta, hogy elhelyezkedjenek. A fiatal fiú még sokáig ott állt a parton. Csak akkor ült vissza az autójába, amikor a komp végre elindult a szemben levő part felé.
A folyó túlsó partján egy sárga busz várakozott a kompról lekászálódó utasokra. Nagy ablakai voltak, amin keresztül tökéletesen meg lehetett figyelni a mellettük elsuhanó tájat. A gyerekek egymásnak mutogatták a különös alakú fákat, színes virágokat és a fák közül itt-ott előbukkanó kisebb állatokat.
Az út hosszú ideig tartott, de az érdekes, ismeretlen vidék végig lekötötte a gyerekek figyelmét.
Már egy órája utazhattak így, amikor édesanyjuk hirtelen hozzájuk fordult és előre mutatott az úton:
— Nézzétek csak! Ott, abban a városban fogunk leszállni.
Úgy is lett. A busz a város kellős közepén rakta le őket, a pályaudvar előtt. Még több mint egy órájuk volt a vonat indulásáig, ezért beadták bőröndjeiket a csomagmegőrzőbe és sétálni indultak.
(folytatása következik)
1. IGAZ-HAMIS
Jelöld aláhúzással, hogy a lenti kifejezések igazak-e vagy hamisak!
- Kati végig hajóval szeretett volna utazni. (Igaz/Hamis)
- Az indulás napján korán reggeliztek. (Igaz/Hamis)
- Az édesanya felhívta az öccsét telefonon. (Igaz/Hamis)
- Balázs azt tervezte, hogy a barátnője családjánál ebédel. (Igaz/Hamis)
- Balázs az autójában ülve várta, hogy a komp elinduljon. (Igaz/Hamis)
- A család a kompról egy kék autóbuszra szállt át. (Igaz/Hamis)
- A buszról a város központjában szálltak le. (Igaz/Hamis)
2. SZÓKERESŐ
Keresd meg a képekhez tartozó szavakat a rácsban és húzd át őket!
Miután megtaláltad az összes szót, olvasd össze a maradék betűket! Ha sikerült jól megoldanod a feladatot, a fenti történet egyik mondata jelent meg a kihúzott betűk között. Melyik? 🙂
3. ÖSSZEKAPCSOLÁS
A szavak eleje és vége elszakadt egymástól és összekeveredtek. Kapcsold össze az egymáshoz tartozó részeket úgy, hogy nyolc értelmes szót kapj!
| A szavak eleje | A szavak vége |
| csomag- háti- kis- körül- nagy- ország- utazó- üdülő- | -határ -szülők -tartó -táska -telep -város -vevő -zsák |
MEGOLDÁSOK
1. Igaz-Hamis
1. hamis, 2. igaz, 3. hamis, 4. igaz, 5. hamis, 6. hamis, 7. igaz
2. Szókereső
Megoldás: Ebben a pillanatban egy kocsi állt meg a házuk előtt.
3. Összekapcsolás
csomagtartó, hátizsák, kisváros, körülvevő, nagyszülők, országhatár, utazótáska, üdülőtelep